Kéményes Mester minden, ami kémény
 Kéményekről általában

A kémények  csoportosítása

Az egy kéményre kapcsolt készülékek névleges teljesítménye alapján:



  • Egyedi kémények: Egymással belső összeköttetésben lévő helyiségek legfeljebb 60kW összteljesítményű tüzelőberendezésinek kéménye.



  • Központi kémények: Az építmény 60kW-nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéseink kéménye

 

Az építési mód alapján:



  • Falazott:

Téglából, könnyűbetonból, jellemzően habarcskötéssel készített kémény



  • Szerelt:

Csőelemekből készült, hőszigetelt, szerelőipari technológiával készített kémény

 

 

Használati mód alapján:



  • Egyféle használatú kémény:

Azonos fajtájú tüzelıanyaggal üzemeltetett kémény



  • Vegyes használatú kémény:

Különbözı fajtájú tüzelıanyaggal üzemeltetett kémény.

 

A tüzelőberendezések égési levegő ellátása szerint:



  • Atmoszférikus tüzelőberendezések kéményei: „GBSZ –B” Ha az égési levegőt a tüzelőberendezés a helyiségből nyeri.



  • Zárt égésterű készülékek kéményei: „GBSZ-C” Ha az égési levegőt a tüzelőberendezés külön csőhálózat segítségével a külső térből nyeri. Ez a csőhálózat akár a kéménnyel is integrálható (dupla falú kémények)

 

Zárt égésterű tüzelőberendezések esetén a belső tér és az égőtér fizikailag (gáztömören) el van választva.

 

Gyűjtőkémények:

(Több épületszint egymás feletti helyiségeiben levő tüzelőberendezések kéményei)



  • Egycsatornás gyűjtőkémény:

ha a füstgáz közvetlenül a gyűjti kürtőbe áramlik.

  • Mellékcsatornás gyűjtőkémény:

ha a tüzelőberendezésből távozó füstgáz először a szintmagasságú

mellékcsatornába, majd onnan a gyűjtőkürtőbe áramlik.

 

 

 

 

 

Felhasznált tüzelőanyag szerint lehet: szilárd, folyékony, vagy gáz üzemű a kémény.

 

Kéményre köthető készülékek számától, rákötések módjától, a készülékek teljesítményétől függően lehet: egyedi, gyűjtő, központi, vagy ipari a kémény.

 

A tüzelőberendezés típusától függően lehet: gravitációs, túlnyomásos és/vagy kondenzációs a kémény.

 

A tüzelőberendezés légellátásától függően lehet: egy járatú (csak a füstgáz elvezetésére szolgáló) és kétjáratú (levegő bevezetésére is szolgáló) a kémény.

 

Kivitelezés módjától függően lehet: falazott, előre gyártott elemekből épített (rendszer jellegű), készre gyártott (szerelt) a kémény.

 

A kémények legfontosabb jellemzői: hőállóság, nyomásállóság, víztömörség, korrózióállóság.

 

Fontos, hogy adott tüzelőberendezéshez megfelelő kéményt építsünk, vagy meglévő kémény adottsághoz megfelelő tüzelőberendezést vásároljunk. Mindkét esetben kérje ki a szakember véleményét!

 

Legtöbb épületben van használaton kívüli, úgynevezett tartalék kémény. Ezek szerepe akkor válik fontossá, ha valamilyen üzemzavar folytán probléma adódik az épület energia ellátásával (gáz, elektromos áram ellátás).

 

Ekkor a fűtés egyetlen módja, egy szilárd tüzelésű kályha beállítása a tartalék kéménnyel ellátott helységbe. A tartalék kémények rendszeres ellenőrzése azért fontos, mert váratlan események alkalmával nincs idő az előzetes ellenőrzésre, tisztításra.

Miért is kell a kéményekkel foglalkozni?

Kondenzáció a kéményben

Kémény
A kémények feladata:
kémény kép

A tüzelő berendezésekben

keletkezett füstgáz szabadba

vezetése

Az égéshez szükséges levegő, vagy

az odavezetéséhez szükséges

nyomás biztosítása

A kémények részei:
Kémény részei
Kéményes Mester minden, ami kémény

Az égéstermékben mindig van nedvesség

Az elégtelen égési levegő tökéletlen égést okoz, mely

bizonyos feltételek mellett visszaáramolhat a

helyiségbe.

Szénmonoxid mérgezés

Kémény típusok